A kamaszkortól a késő öregségig mindenkit foglalkoztat a külső megjelenése, az alakja. Noha ez nemcsak esztétikai kérdés (az elhízás számos betegség forrása, megnehezíti és megrövidíti az életet), a legtöbben mégis ekként éljük, illetve - ha ez az alak "kissé erős" - szenvedjük meg.
Pedig a testsúly szabályozható. Alakulása kizárólag a szervezet energiamérlegétől függ. Aki táplálkozása során több energiát juttat a szervezetébe, mint amennyit az az napi működése során elhasznál, hízik; aki ugyanannyit, őrzi alakját; aki kevesebbet, fogy.
Van ugyan az agyunkban egy úgynevezett étvágyközpont, amelynek az (lenne) a feladata, hogy automatiksan egyensúlyban tartsa az energiamérlegünket, vigyázzon rá, hogy mindig annyit együnk, amennyire valóban szükségünk van, azaz hogy csak tényleges energiahiány esetén érezzünk éhségérzetet - ezt a központot azonban normális, kiegyensúlyozott életviszonyokra "tervezték", és manapság a túlzsúfoltság, a bizonytalanság, az állandósuló stressz világában egyre kevesebbeknek jut osztályrészül a kiegyensúlyozott élet. Akinél pedig ez az automata nem működik, annak magának kell szervezete energiaháztartását rendben tartania - azaz tudatosan, kalóriatudatosan kell táplálkoznia. Ehhez két dologra van szüksége. Az első: szervezete energiaigényének és az egyes élelmiszerek energiatartalmának ismerete. A második: némi önfegyelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése